gyorierdelyiek
gyorierdelyiek

Fél világot is bejárhatod, más ember földjén testvértelen leszel, s elfúj a szél, mint kósza őszi lombot, ha nemzetedről megfeledkeznél. Wass Albert

 
FŐMENŰ
 
Hírdetmények-közlemények
 
Kirándulás
 
HÍREK
 
Jubileum 30
 
KÉPTÁR
 
Tagjaink élményei
 
Magyarok-Székelyek
 
Peticiók-tiltakozások
 
Írások-cikkek
 
Hírdető
 
Átalvető-repertórium
Hatalmas munkára szánta el magát Spaller Árpád az Átalveto repertóriumának összeállításával. Magyarul
címjegyzék lenne erre a megfelelo szó, ám esetünkben inkább mujegyzéket mondanánk, nem annyira az írás
tárgya, inkább a feldolgozás színvonalának okán. Aki régóta - netán a kezdetektol - olvasója a lapnak, az is
érdeklodéssel (meg némi nosztalgiával) szemelgetheti, aki pedig most lapoz bele, bizony elcsodálkozhat a szerzok, témák sokféleségén, meg a sors kegyén, mellyel segítette e lap megszületését és továbbélését mind a mai napig. Hellyel-közzel tartalomjegyzéknek tunik e munka, aztán beleolvasva tudomásul kell vennünk, hogy több ez annál, átfogó szemrevételezése a lap egészének, reflektorfénybe állítása a fontosnak, értékelése a szépnek, elismerése a jónak. A (mu)-ítész szemét a lap gazdáival teljes elvi-gondolati egységben a haza- és nemzetszeretet, erdélyi elkötelezettség, az egységes magyarság eszménye vezette az idézetek kiválasztásánál, az értékelo megjegyzések megtételénél.
A „repertórium”-ot a lapban valaha is megjelentetett szerzok nevének listája egészíti ki.
Spaller Árpád megvárta a 100. lapszámot és ezzel zárta le munkáját, talán folytatni is fogja. Reméljük, lesz
még mit számba venni, elemezni.
Ezen anyagok kinyomtatására ugyan lett volna lehetoség, de a postázás nehézségei, költségei megálljt parancsoltak e szándéknak, és az sem biztos, hogy minden olvasónk igényelné, a netre feltéve viszont szabadon lehet benne csemegézni. Ezért aztán, akit érdekel, az kattintson, és „tolle, lege!”


                      ÁTALVETO – Repertórium

1991/1.

Szerkesztobizottság:Orbán László foszerkeszto; Dr. Kövesdy
Pál; Kese Ferenc; Tövisháti Béla grafikai szerkeszto.

Kiadja: az EMTE elnöksége, Kiadásért felel: az EMTE
elnöke,

Készült a Szekszárdi Nyomdában. 8 old. (A/5)

1. ERDÉLY – Bencze Mihály verse
2. Hírek: Foleg egyesületi hírek
3. Orbán László: Beköszönto:
Egy új lapot tartasz a kezedben, kedves Barátunk! Hogy milyen
lesz külalakjában, szinte lényegtelen, mi a belso mondandóra
figyelünk. Amennyiben tolünk telik...
Átalveto...Anyaországi testvéreink legtöbbjének nem sokat
mond ez a szó. Hanem odaát a Királyhágón igen gyakori
használatú. Közérthetoen kétszájú tarisznya lenne, iszák, de
mert a székelyek a vállukon átalvetve hordják, hát átalveto a
neve. Eleje a mellet, hátulja a hátat nyomja – így oszlik meg
a sokszor keresztsúlyú teher, így könnyebb azt viselni-hordani
Mi, akik szukebb hazánkat, Erdélyt hagytuk oda, akarvaakaratlan
átalvetoket cipelünk. Hátunkon Erdély és népének
sorsa a maga összetettségében, mellünkön az Anyaország
sorsa, s benne természetesen a mienk is. Van ennek az átalvetonek
egy mihaszna része is, melynek csak egy alacsony rangú
szerepe van: összetartja a két tarisznyát, de ez a rész az, amelyik
nyomja a vállunkat. Ez az összefogó így lesz a legnehezebb
súlyt is elbíró. Talán mi vagyunk ez a rész.
Nehéz, de csodálatos érzés két Hazát cipelni. Annyira szeretjük
az egyiket, hogy nem tudunk elszakadni a másiktól. S jaj
annak az erdélyinek, aki felégette maga mögött a visszavezeto
hidakat. Bizony nem boldog ember az ilyen!
Egy új lap van elotted Barátunk. Nem akarunk döngetni általa,
csak kopogtatunk, hogy ez által is nyíljon a magyar értelem.
Úgy érezzük, itt és most erre is szükség van: lassan elhalt
a mosoly az anyaországiak orcáján, bajaikat, kétszer-domború
lencsén át figyelik. És torz ez a kép...
Valahogy meg kéne érteni mindannyiunknak, hogy még göröngyös
az út az elképzelt Magyarországig. Tamási Áron mondta:

„Minden élet jajjal kezdodik.” A mi új életünk is. Jobban kéne
bízni egymásban: mindenkiben legelobb az embert meglátni,
csak azután a pártos hovatartozását. Elképeszto, hogy
mennyire nagy a szakadék a mai magyarban, ha a pártokról
esik szó! Mintha ki kellene irtani a másikat, hogy én gyozedelmeskedjem,
függetlenül attól, hogy végso fokon egyet akarunk!
Mi, az Erdélyi Magyarok Tolna Megyei Egyesülete távol tartjuk
magunkat minden politikai küzdelemtol. Úgy véljük, szinte
hasonlóak a mostani viszálykodások, párharcok Attila fiainak
testharcával. Csak azt nem tudni elore, ki lesz Csaba
királyfi és népe...
Az EMTE kultúr- és érdekvédelmi egyesület. Kultúr-, mert
úgy tapasztaljuk, anyaországi ifjaink százezrei, de a felnottek
milliói is mit sem tudnak Erdélyrol, az ott élo két és félmillió
magyarról.
Tudjuk: nem az o hibájuk, hogy teljesen üres a tarisznyájuk,
ha Erdélyrol esik szó. Egy – hála a jó Istennek – letunt embertelen
„szocialista nemzetköziség” felfogás szomorú áldozatai.
Tudjuk: nem az o hibájuk, amikor nem is egyszer lerománoznak
minket... Mi szeretnok, ha felmutatnánk valamit Erdély
jellegzetes kultúrájából, hiszen az egyetemes magyar kultúra
sajátságos része az. Ezért rendezünk muvészeti kiállításokat,
ezért szorgalmazzuk erdélyi értelmiségiek: írók, muvészek, lelkészek,
tanárok itteni eloadásait. Hogy minden magyar beleláthasson
abba a gazdag kincstárba, amelyet Erdély adhat, és
magáévá is tegye azt.
Ugyanezt tesszük mi is itt. Szinte egy éve már, hogy az EMTE
megalakult, és hogy havonta minden második szombat délelottjén,
tíz órakor találkozunk a Szekszárdi Babits Mihály
Muvelodési Központban, ahol az ott dolgozók igazán meleg
otthont adtak nekünk. Ezeken a találkozásunkon egy-egy
anyaországi eloadó a vendégünk s a sokoldalú eloadások
bizonyítják, hogy igazán megismertük újabb Hazánk egy-egy
számunkra fontosnak vélt történelmi, földrajzi, jogi stb. kérdését.
Mi azt akarjuk, hogy az idelátogató erdélyiek itt otthon
érezzék maguk – s ebben legtöbbet az itteniek tehetnek, miként
tehetnénk, ha az anyaországiak Erdélyben éreznék
magukat otthon. Ebben az Erdélyben lakók tettek és fognak
tenni – ezt sok odautazó tapasztalhatta az elmúlt évek során,
ha arra járt.


Érdekvédelmi céljaink is vannak. Nehéz, nagyon nehéz a gyökérszakítás
Erdély sziklás földjébol és nehéz megcsonkított
gyökereinket az Anyaország porhanyós földjébe mélyeszteni.
Sajnos sok nehézséggel kell megküzdenünk. De egymásra
találva, ragaszkodva egymáshoz könnyebb a sorsunk. A sok
jóindulatú, segítokész barát könnyebbé teszi beilleszkedésünket.
Ezek az eszmék vezérlik lapunk szerkesztoit. Tükör lesz ez a
lap, ahol az egyetemes magyar magára ismerhet. És nyitott ez
a lap minden jóakaratú ember elott, aki szeretettel nyúl a
közös ügy felé. Csak most érezzük át Erdély halhatatlan fia
szavainak mélységét, amikor itt vagyunk: „Azért vagyunk a
világon, hogy valahol otthon legyünk benn.”
Mi erdélyiek itthon vagyunk.

4. Bartis Ferenc: Világrengeto nap – századunk legszebb ünnepe
(A cikk Bartis Ferenc 1956-ot megelozo erdélyi eseményeit,
konkrétan a kolozsvári eseményeket írja le.
(érdekes)
5. Bemutatjuk az Erdélyi Magyarok Tolna Megyei Egyesülete
vezetoségét: elnök: Orbán László; Társelnök: Kese
Ferenc; ügyvezeto. Köpenczei István; elnökségi tagok:
Kiss Géza, Dr. Kövesdy Pál, Osztrovszki Mihály, Vargyasi
Dávid Mózes, Felügyelo etikai bizottság: elnök: Miklós
Lajos, tagok: András Gézáné, Zsidó Attila; pénztáros:
Tóth János.
6. Dávid Ferenc (1510 – 1579) – (életének ismertetése.)
(Megjegyzés: Tipikus egyesületi lapnak indul. Két A4-es lap
vagyis A5-ös formátumú 8 oldalas lap.)

ÁTALVETO/2

1991/2

Szerkesztobizottság: Orbán László foszerkeszto; Dr.
Kövesdy Pál; Kese Ferenc; Tövisháti Béla grafikai szerkeszto.


Kiadja: az EMTE elnöksége, Kiadásért felel: az EMTE

elnöke,
Készült Szekszárdon a Babits Mihály Muvelodési Házban
Igazgató: Bonfig Ágnes. 8. old. (A/5)

Tartalom:
1. Karácsonyi vers
2. Híreink: (Foleg helyi az egyesülettel kapcsolatos hírek)
3. K(övesdy) P(ál): Karácsonyi emlékek „hazulról”
4. Ady Endre: Karácsony
5. Ady Endre Krisztus-kereszt az erdon
6. Orbán László: Szerény karácsony
7. Levelek Erdélybol és erdélyiektol az országban
8. Darabont János /Bonyhád/: Gondolatok karácsony szent
estéjén
9. János Zsigmond (rövid történelmi ismerteto)
10. Humor
ÁTALVETO /3

1992/3

Szerkesztobizottság: Orbán László, Dr. Kövesdy Pál, Kese
Ferenc
Kiadja: az EMTE elnöksége, Kiadásért felel: az EMTE
elnöke, 8. old. (A/5)

1. Fedolap: Mózsi Szabó István illusztrációja
2. Híreink
3. Dr. Kövesdy Pál: Gondolatok az Erdélybe nézo magyar
Tv-muhold kapcsán (A Duna TV gondolati elodje)
4. Zsigmond Zoltán: Tapasztalás (vers)
5. Fuggerth Endre: „...és akkor jöttek a románok...”
6. Bocskai István (rövid történelmi ismerteto)
7. Fejfák humora Erdélyben
ÁTALVETO/4

1992. május

Az Erdélyi Magyarok Tolna Megyei Egyesülete kislapja
Szerkesztobizottság: Orbán László, Dr. Kövesdy Pál, Kese
Ferenc.
Kiadja az EMTE elnöksége. Kiadásért felel: az EMTE
elnöke. 8. old (A/5)

1. Fedolap : Állati.../Gelu Pateanu verse/: „Állati, hogy idejön
– tányérmosogatónak – két ember, akit én nagyrabecsülök.
És még ott a csizmájukon az erdélyi sár – a drága erdélyi sár
– és miután ok elmentek tányérmosogatni (a Budakeszi
Fenyobe) én, aki ismerem oket – nem vagyok képes felmosni
a sarat amit a csizmájuk itthagyott, hiszen az a sár: Erdély.
(Budapest, 1990. XII. 22.)

2. Híreink (Foleg egyesületi hírek).
3. Dr. Módy Jeno verse: Sóhajtás, idegenbol... (Dr. Módy
Jeno marosvásárhelyi orvosprofesszor; nagyon szép és
igaz vers):
Nem raboltál, nem is öltél/ mégis futva menekültél,/ mert azt
súgta a józan ész, / úgyis mindegy bármerre mész,/ ha már itthon
nincs otthonod, az is mindegy, merre fogod/ felverni a
sátorfádat/ köd elotted, köd utánad.../ Azt is súgta a józan ész,/
hogy az emlék majd ködbe vész,/ rozsdás tengelyén csikordul,/
lassan visszájára fordul,/ mindaz, mi volt, porként málik,/ omló
romhalmazzá válik,/ mi volt, mi van, foszlik, bomlik/ dübörögve
összeomlik,/ marad csak az oszi avar,/ amit a szél fel-felkavar/
s porfelho, amit támaszt,/ halott s süket csendet áraszt,/
mint rossz álom torz lidérce,/ mi csak ármány foszló férce,/
mégis övé, rögrol rögre,/ már az Ország, mindörökre/ s a
Hatalom s a Dicsoség,/ mindörökre, semmi kétség.../ S nemcsak
a mád ily mostoha,/ hiszen múltad sem volt soha/ várfalakról
lekaparják,/ sírhantokból szerteszórják,/ kódexekbol
kiszakítják,/ otthonokból kitaszítják,/ hogy nyomot már sohse
hagyjon/ és írmagja se maradjon,/ hogy ha egyszer visszamennél,/
soha többet ne kapj ennél,/ s maradj már örökre ennek:/
idegenben, idegennek.../ Bár nem loptál, nem is öltél,/ mégis
egyszer útrakeltél, /s megérkeztél aztán, végre,/ egy új világ peremére,/
ahol úgy majszolsz kalácsot,/ hogy már nem látod a
rácsot,/ tenyérbe nem mászik képed, / elturik a létezésed,/ körülötted
rend van s Béke,/ még sincs semminek se vége,/ maradsz
ott is mindig ennek:/ idegenben idegennek...

4. Dr. Kövesdy Pál: Köszönto – a tanulmányi versenyre érkezett
erdélyi iskolásokhoz.
5. Búcsúztató
6. Orbán László: Tamási Áron Kézmíves Emléktábor, 1992;
7. Zsigmond Zoltán: A golgotán (Tokés Lászlónak) (vers)
8. Balló Osvát Ágnes: Levélféle Sz. Józsefhez, egy utat tévesztett
erdélyi reformátushoz, aki magyar szeretne
maradni, de nem ismeri ennek mikéntjét...
(Részlet: Magyarságunkat úgy kell magunkban hordoznunk,
mint emberségünk természetes velejáróját. És magyarságunkkal
mindenképpen együtt kellene járjon, nemzeti kultúránk teljes
ismerete.)
9. Gyallay Pap Sándor: Udvarhelyszék üzeni (vers)
10. Bethlen Gábor (1613 – 1629) (rövid történelmi ismerteto);
11. Gyerekszáj, gyerekész (Tanulók dolgozataiból)

ÁTALVETO/5

1992. december

Az Erdélyi Magyarok Tolna Megyei Egyesülete kislapja
Szerkesztobizottság: Orbán László foszerkeszto, Dr.

Kövesdy Pál, Orsós István Zoltán muszaki szerkeszto.
Kiadja az EMTE elnöksége.
Kiadásért felel: az EMTE elnöke. 12. oldal (A/4)

1. Fedolap: Jakab Zsigmond metszete és a kopjafa
2. Üdvözlünk
karácsonyi Átalveto. Tetszhalálodból
ébredsz, mert akadtak segítokész barátok a szekszárdi
Polgármesteri Hivatalban...
3. Híreink (Többek között az, hogy október 10-én Orbán
László lemondott az EMTE elnöki tisztérol, helyette Dr.
Kövesdy Pált választották meg.)
4. Miatyánk 1914 (vers);
5. Jézus tanítása (vers);
6. Dr. Kövesdy Pál: Hogyan tovább? … (Az EMTE további
sorsáról szól a cikk. Új elnökség választása...érdekes,
elgondolkodtató cikk.)
7. Zsigmond Zoltán: Kit a szüloföld hív (vers);
8. Negatív Úrfelmutatás (Szász Ferenc unitárius lelkész
verse)
9. Balló Osvát Ágnes: Lehetséges és lehetetlen életembol...
(nagyon szép vallomás a szüloföld szeretetérol)
10. Levelek... (Válasz Bokor András a Bihari Napló foszerkesztoje
cikkére) – írta Orbán László
11. Uram, Bokor András! (Dr. Kövesdy Pál válaszcikke
Bokor András cikkére.)
12. Kedves Barátom! (írta: Sándor Gyula Mátyás unitárius
segédlelkész, Budapest)
13.Korondi cserép, szekszárdi sár! (Levél a táborból) (Nagy
Tünde és Antal Ibolya tanítónok, Korond);
14. Kányádi Sándor: Jó szánút, jó fejsze (vers)
15. Apáczai Csere János (rövid ismerteto);
16. Humor

ÁTALVETO/6

1993. március

Az Erdélyi Magyarok Tolna Megyei Egyesülete kislapja
Szerkesztobizottság: Orbán László foszerkeszto; Dr.

Kövesdy Pál; muszaki szerkesztés: Betu Bt.
Kiadja: az EMTE elnöksége,
Kiadásért felel: az EMTE elnöke, 12. old. (A/4)

1. Fedolap: Petofi portré
2. Híreink: (Amiben olvashatunk az 1993. január 23. megrendezett
batyus bálról; Az EMTE vezetoségének két
tagja részt vett az Erdélyi Világszövetség magyarországi
tagozatának ülésén; Orbán László cikke Iuliu Furoról,
etc..) Arany János: Rendületlenül (vers)
3. Bemutatjuk Tagságunkat (A Darabont házaspár)
4. Márciusi töprengéseim (Aggódás, vélemény és tanács a
közelgo alapszerzodés megkötésérol – jogos meglátások
és félszek, - nem véletlenül. A magyar – román alapszerzodést
1996. szept. 16-án írták alá. Megj.: az erdélyi
magyarságnak ma sincs autonómiája) Aláírás: ÉN
(Feltételezheto, hogy Kövesdy Pálról van szó)
5. Zsigmond Zoltán: Március (vers)
6. Szebeni kérés (egy muholdvevo rendszert kérnek)
7. Balló Osvát Ágnes: In memoriam Varró Ilona...
8. Varró Ilonáról
9. II. Gyimesi tánctábor (programajánlat)
10. Hirdetés
 
ÁTALVETO/7
1993. július

Az Erdélyi Magyarok Tolna Megyei Egyesülete kislapja
Szerkesztobizottság: Orbán László foszerkeszto; Dr.
Kövesdy Pál; muszaki szerkesztés: Orsós István Zoltán
Kiadja: az EMTE elnöksége,
Kiadásért felel: az EMTE elnöke, 12. old. (A/5)

1. Kopjafa és egy metszet, melynek címe A Hargita felé.
(Jakab Zsigmond, 1991.)
2. Híreink;
3. Szövegtervezet az Erdélyi Körök Országos Szövetsége
számára a Duna TV ügyében történo felszólaláshoz
4. ZÁRONYILATKOZAT az erdélyi Körök Országos
Szövetsége április 24-25-én tartott konferenciájáról. Dr.
Búzás Gábor elnök;
5. Gyallai-Pap Sándor: Uram, közeledek feléd (vers)
6. K.P. (Kövesdy Pál): Rövid beszámoló az EKOSZ soproni
konferenciájáról /április 24-25./
7. Antal Ibolya /Korond/: Lélektol – lélekig
8. Köpenczei István: Határtalan (tanulmányi verseny
Sepsiszentgyörgyön)
9. O.L.: Együttélés kopjafája Mözsön
10. Kiss József: Erdélyi imaórán a Simmeringer Hauptstrasse-
n
11. Kommentárunk /A Romániában bebörtönzött magyarokért
indított aláírásgyujtés és az erre adott, sokszor érthetetlen
reakciókról. Pl. az Élet és Irodalomban Andrassew
Iván írása/
12. Gyallai-Pap Sándor: Erdély (vers) és a költo életútjának
rövid ismertetése
 
ÁTALVETO/8
1993. december

Az Erdélyi Magyarok Tolna Megyei Egyesülete kislapja
Alapító foszerkeszto: Orbán László
Szerkeszto bizottság: Dr. Kövesdy Pál foszerkeszto;

Zsigmond Zoltán szerkeszto, Kiadja az EMTE elnöksége.
(16 oldal)

1. Fedolap: Kopjafa, Karácsonyi üdvözlet.
2. Nagy Károly református lelkész: In memoriam Orbán
László
3. Kedves Laci! (Az EMTE képviseletében Dr. Kövesdy
Pál elnök nekrológja.)
4. Balló Osvát Ágnes (Marosvásárhely): Karácsonyi levél
mindenkinek!
5. Gelu Pateanu: Levél egy amerikai magyar asszonyhoz
(Bp. 1991. 07. 11.( /vers/
6. Módy Jeno: Erdélyi életérzés anno 1993 karácsonya.
(vers és próza)
7. Balló Osvát Ágnes: Hova vezet a fasor? /próza/;
8. Jánosházi György: Kolozsvári elégia (vers)
9. Kiss József: „Életet és hitet üzen egy halott” (Emlékezés
Adyra és az emlékekre.
10. Talentum alapítványról
11. Dr. Kövesdy Pál: Volt egyszer egy egyetem (Emlék-reflexiók
a Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti
Intézetrol
12. Zsigmond Zoltán: Homokeso permetez (Egy barátomnak)
(vers)
13. Sebestyén Mihály: Erdélyi fejedelmek (János Zsigmond)
14. B.O.A. (Balló Osvát Ágnes): Variációk nemzeti gogre
15. Humor

ÁTALVETO/9
1994. március 15.

Az Erdélyi Magyarok Tolna Megyei Egyesülete kislapja
Alapító foszerkeszto: Orbán László
Szerkeszto bizottság: Dr. Kövesdy Pál foszerkeszto;

Zsigmond Zoltán szerkeszto, Kiadja az EMTE elnöksége. 16
oldal

1. Kopjafa; Mit kíván a magyar nemzet (a 12. pont)
2. Híreink: 1993. december 4-5-én került sor az EKOSZ
éves közgyulésére Debrecenben. Az EKOSZ eddigi
elnöke Dr. Búzás Gábor lemondott az elnökségrol, mert
képviselo-jelöltséget vállalt. Helyette: Körmendiné
Lakatos Mária lett az elnök.
3. Szív, ész és haza (Ünnepnapra egy örök témáról) – írta
Helmeczy József, Debrecen;
4. Zsigmond Zoltán: Március 15. (vers)
5. Dr. Kövesdy Pál: Figyeljünk a táblákra! (Ünnepvárón a
választásokról – erdélyi szemmel) (4, 5, 6, 7 old.) Az
1994-s O.Gy.-i választások elotti szerkesztoi írás:
„Az önfeladás útján már megtették az elso lépést azok, akik
elképzelhetonek vélik a szomszédos nemzettestek feladását,
képletesen szólva homokzsákként való kidobását a magyarság
léghajójából annak érdekében, hogy a léghajó felemelkedjék
(és lehetoleg minél idegenebb tájak felé vegye
útját). Kérem oket, gondoljanak arra, a testbol ki lehet
ugyan vágni sok mindent, de egy bizonyos ponton a test ezt
nem éli túl--- Figyeljünk hát nagyon az útjelzo táblákra és
figyeljünk nagyon a táblaállítókra” (Tudjuk, az ország
nem figyelt, és ismert, milyen négy év következett. Pedig
a java, 4 közbeiktatott sikeres év után még csak azután
következett!
6. Adomák
7. Kiss József író – újságíró: Taps a székelyeknek
8. Balló Osvát Ágnes: Megváltanak-e valamikor? (Tipikus
marosvásárhelyi vagy erdélyi hangulatú írás)
9. Bartis Ferenc: Székely csurdöngölo (vers)
10. Bartis Ferenc: Romániai történet (próza)
11. Sebestyén Mihály: Erdélyi fejedelmek (somlyai Báthori
István)
12.
Adomák
13. BOÁ: Variációk nemzeti- és egyéb gogre (folytatás az
elozo számból Megj.: Nagyon jó szösszenetek, érdemes
olvasni)
14. Közös Nyilatkozat (1993. december 4. Az EKOSZ közgyulésén
Debrecenben fogalmazták meg.)
15. Levél Erdélybol
16.
G. M. (Gál Mihály)Liberós világ;
17. 48-as adomák
 
ÁTALVETO/10
1994. június.

Az Erdélyi Magyarok Tolna Megyei Egyesülete kislapja.
Alapító foszerkeszto: Orbán László
Szerkeszto bizottság: Dr. Kövesdy Pál foszerkeszto;


Zsigmond Zoltán, Nyéki István szerkeszto, Kiadja az EMTE

elnöksége. A lap 16 oldalas. (A/4)

1. Fedolap; Kopjafa; Medgyes városerodítés bástyája (grafika)
2. Híreink: Többek között a lap egy szélesebb réteg, vagyis
a többi kör érdeklodését is kiváltotta. Szerkesztok szándéka,
hogy TESTVÉR KÖRÖK HÍREI címmel egy új
rovatot indítsanak.

3. Köpenczei István: Határtalan – ‘94 (3. tanulmányi verseny)
4. Egy visszalépés és ami mögötte van (Interjú dr. Búzás
Gáborral, az EKOSZ tiszteletbeli elnökével. Lejegyezte
I.F.) (B.G. Indulni akart a következo választásokon, mint
a Nemzeti Demokrata Szövetség képviseloje. Sem a párt,
sem Búzás nem jutott be a parlamentbe. Búzás lemondott,
mert nem az elso helyek egyikére, hanem csak a 20.
helyre tették.)
5. Az Átalveto kommentárja – írta K(övesdy) P(ál)
6. Híradás Medgyesrol (Szabó M. Attila az RMDSZ
Szeben megyei elnöke) (Kituno tanulmány Medgyes
múltjáról és jelenérol)
7. Levelek: 1. Egy írás visszhangjáról- reflexió K.P. elozo
számban közölt Figyeljünk a táblákra c. írására, Dr. Gál
Mihály tollából 2. Utólagos tisztelgés Orbán László
emléke elott - két levél)
8. Balló Osvát Ágnes: Sötét vizek alján, hínárok...
(Marosvásárhely)
9. M.J. (Módi Jeno): Egyetlen egy szó...(vers)
10. Banner Zoltán. A palackból kiszabadult szellem (Krupitzer
Antal szobrászmuvész magyarországi pályaszakasza)
11. Sebestyén
Mihály: Erdélyi fejedelmek (Báthori
Zsigmond)
12. Bartis Ferenc: Menekül a „pogány” család... (próza)
13. Bartis Ferenc: Protokoll fogadáson a börtönben.(vers)
14. Szemelvények Orbók Attila: Erdély mosolya c. könyvébol.
A csodálatos recept; a gondos gyermek; A paradicsom;
Ki tudja?
 
ÁTALVETO/11
1994. szeptember.

Az Erdélyi Magyarok Tolna Megyei Egyesülete kislapja
Alapító foszerkeszto: Orbán László
Szerkeszto bizottság: Dr. Kövesdy Pál foszerkeszto;

Zsigmond Zoltán, Nyéki István szerkeszto, Kiadja az EMTE
elnöksége. A lap 20 oldalas. (A/4)

1. Fedolap: Kopjafa és Paulovicz László: Szent Mihály
templom (Kolozsvár) – metszet
2. Híreink: A nyár elején (1994), A Bonyhádi Székely Körrel
együtt a Komlói
Erdélyi Kör vendégei voltunk Sikondafürdon. Köszönjük
a vendéglátóknak és személy szerint Dr. Tamás Attilának
a kedves, meleg és vidám fogadtatást. Jövore rajtunk a
sor.; A Pécsi Erdélyiek Klubja aktívan részt vett a szeptember
14 – 23 között Pécsett megrendezett „Magyar-
Román Kulturális Napok” rendezvényein. Az EKOSZ
megbízásából 1994. október 7 és 9. között Brassóban, a
második Magyar-Román Polgárfórum munkálatain a
Pécsi Erdélyiek Klubjának elnöke, Bandi András is részt
vesz.
Ebben a számban eloször megjelennek AZ EKOSZ
HÍREI. Pl. Szeptember 10-én Budapesten ülést tartott az
EKOSZ elnöksége – napirend: az magyar-román alapszerzodéssel
kapcsolatos vélemény kialakítása. Az
EKOSZ-vezetoség határozatban fogadta el a zárónyilatkozatot
és kimondta az EKOSZ csatlakozását a
Magyarság Nemzetstratégiai Bizottsághoz, ahova Dr.
Kövesdy Pált delegálta. Ugyanakkor az EKOSZ határozatban
csatlakozott Dr. Eva Maria Bárki (Bécs) kezde

ményezte AUTONÓMIA MOST mozgalomhoz, ide
képviselonek Dr. Búzás Gábort delegálta; Társköreink és
az EKOSZ figyelmébe. Elozo lapszámunkban hasonló cím
alatt közölt felhívásunknak volt ugyan visszhangja, de nem
a remélt mértékben. Mivel az EKOSZ-HÍRADÓ (sic!)
(helyesen EKOSZ-értesíto) újabb megjelenése kilátástalan,
továbbra is az ÁTALVETO marad a körök egyetlen fóruma.
Ezért továbbra is várjuk társköreink részérol a híreket,
írásokat, valamint némi anyagi támogatást az EKOSZ
részérol.
2. Protestul cercurilor ardelenesti…; Erdélyi Körök
Tiltakozása Mátyás szobrának ügyében (tükörbenromán
és magyar nyelven)
3. A határon túli magyarság tanácskozásának zárónyilatkozata:
Részletek:
Az alapszerzodések megkötésének feltételeirol:
„Alapveto elozetes követelménynek tartjuk, hogy az érintett
országok – az európai normákkal egyezoen – valósítsák meg
országukban a magyar nemzeti közösségek önrendelkezését,
és annak maradéktalan tiszteletben tartását: a tömbben élo
magyarságnál a területi autonómiát...” Budapest, 1994.
augusztus 19.; A MAGYARSÁG NEMZETSTRATÉGIAI
BIZOTTSÁGÁNAK FELÁLLÍTÁSA: Ideiglenes
elnök: dr. Marácz László. Székhely: Bp. Belgrád rakpart
24. Résztvevok: Együttélés politikai mozgalom (Szlovákia);
Szlovákiai Magyar Néppárt; Szlovákiai Magyar
Kereszténydemokrata Mozgalom, Beregszászi Önkormányzat;
beregszászi Magyar Kulturális Szövetség;
Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ – platform;
Romániai Magyar Kisgazda Párt; Romániai Magyar Kereszténydemokrata
Párt; Horvátországi Magyarok szövetsége,
Vajdasági Magyarok demokratikus Közössége;
Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári párt; Hollandiai
Magyarok Szövetsége; Svájci Magyar Munkavállalók
Érdekvédelmi Szervezete.
4. Az Átalveto kommentárja: Jótanuló vagy hülyegyerek?
K(övesdy) P (ál): Érdekes írás az alapszerzodések megkötésének
feltételeirol.
5. Szép vagy gyönyöru vagy...- Kiss József (Esztergom)
6. Bartis Ferenc: Oszi kikelet (vers)
7. Levelek: B.G. (Búzás Gábor): Az elmúlt négy évrol és az
elmúlt negyven évrol rajzol nagyon igaz és keseru kilátásokkal
kecsegteto képet.
8. Megjelent könyv. 1994. május 31-re megjelent a Bonyhádi
Székely Kör kiadásában László Márton (Pintyer
Marcika) 1919-ben írt halottas könyve.
9. Ígéretföldje (novella) – írta Bandi András (Pécs)
10.
Átéltük – Túléltük (írta Mayer Lajos orvos) Önvallomás
és kordokumentum. Nagyon érdekes és tanulságos írás a
negyvenes évektol napjainkig)
11.
M.J. (Módi Jeno - Marosvásárhely): Egy mondat, egy
kívánságról (vers)
12. Bartis Ferenc: Cirkuszi történet (vers)
13. Nevessünk
14. Vázlat – a Romániában elvett vagyonok kárpótlása ügyében
15. Sebestyén Mihály: Erdélyi fejedelmek (Báthori András
bíboros; Mihály vajda)
16.
Tözsér Mária: Otthon voltunk Erdélyben (nyári élmények)
17. M.J.: Szonett (vers)
18. Illyefalvi felhívás
 
ÁTALVETO/12
1994. Karácsony

Az Erdélyi Körök Országos Szövetségének és az Erdélyi
Magyarok Tolna Megyei Egyesületének lapja
Alapító foszerkeszto: Orbán László

Szerkeszto bizottság: Dr. Kövesdy Pál foszerkeszto;
Zsigmond Zoltán, Nyéki István szerkeszto, Kiadja az EMTE
elnöksége. A lap 24 oldalas.

1. Egy hír kapcsán az olvasóhoz:
„...az erdélyi körök, az
EKOSZ országos lapja lett az ÁTALVETO. Az EKOSZ
vezetoségének november 12-i ülésén (Sarród, Gyor-Sopron
megye) született az egyhangú döntés, majd az EMTE vezetosége,
mint a lap kiadója, november 28-i ülésén jóváhagyta
ezt, azzal a megjegyzéssel, hogy lapunk természetesen
elsosorban az EMTE lapja marad... Kézbe véve az elso, botladozó
szerény lapszámokat, óhatatlanul Orbán László
alakja bukkan fel, az o lelkesedése és hite, ami létrehozta a
lapot....” (K.P.)
2. Híreink. Új rovat: Társköreink híreibol: Szeged: Új otthonban
az Erdélyi Kör: Meghitt bensoséges ünnepségen
avatták fel október 21-én a Szegedi Erdélyi Kör új székházát,
a Kálvária sugárút 14. sz. alatti egyesületi otthont...
Szakács Attila a Szegedi Erdélyi Kör elnöke üdvözlo
beszédében emlékeztetett a 6 évvel ezelotti indulásra,
majd felvázolta a kör eddigi tevékenységét....
3. K.P. Az Átalveto évfordulós kommentárja „Boldog ünnepeket
– ötödször” A romániai helyzetkép és kisebbségpolitika
tömör és valós megfogalmazása.
4. Szabó Sándor Miklós: „Kilátás”, „Visszarendezodés”
valamint „Erdély” címu verse
5. EKOSZ értekezlet – Sarród: Felvetett kérdések Magyarországon
élo erdélyiek jogi helyzete (kettos állampolgárság
kérdése); a romániai kárpótlási ügyek rendezése;
civil szervezetek szerepe a magyar közéletben; anyagi
támogatásuk; a Magyarországon muködo erdélyi szervezetek
tevékenységének összehangolása. (Saját megjegyzésem:
Ez lett volna az EKOSZ feladata, de amikor én
mondtam az egyéni ambíciók ezt elnyomták.)
6. Szakács Attila az EKOSZ alelnöke: Utógondolatok Egy
értekezlet kapcsán...
7. Magyar-román polgárfórum Brassóban (Bandi András
(1994. okt. 27.) /Érdekes a beszámolót író véleménye/
8. Visszatekintés a Magyarok Világszövetségének küldöttgyulésére
(dr. Búzás Gábor az MVSZ Kisalföldi Társaságának
elnöke. /Részlet: ...legmegrázóbb felszólalása Király
Károly erdélyi küldöttnek volt, aki kendozetlenül
kiáltotta világgá azokat a jogtalanságokat és elpusztításunkra
megtett lépéseket, melyeket nap mint nap tapasztalhat
az erdélyi magyarság.../
9. Balló Osvát Ágnes: A kék madár (Gyönyöru karácsonyi
üdvözlet – tessék elolvasni)
10. Sas Erzsébet: Az én karácsonyom
11. Réti Árpád (színész): Feljegyzések az „aranykorból”
/erdélyi naplórészletek/ - (most is szívesen olvasom, mert
már nagyon megfeledkeztünk arról, hogy ez is volt és a
mi életünk a mi ifjúságunk volt ez is.)
12. N.N.: Újévi köszönto, 1992-re
13. Sebestyén Mihály: Erdélyi fejedelmek: Székely Mózes;
kismarjai Bocskai István
14. Levelek
15. Zsigmond Zoltán: Szüloföldem (vers)
16. Mikó István: Erdélyi úton... útfélen (Az ortodoxia terjedésérol
szól az írás – fontos)
17. Bartis Ferenc: A Vasgárda nem rozsdásodik
18. Halállistán a bécsi ügyvédno (Dr. Éva Maria Bárkiról
van szó)
19.Farkas Árpád: Alagutak a hóban
20. G. M. Egy gyimesi nótára.
21 Erdély mosolya
 
ÁTALVETO/13
1995. március

Az Erdélyi Körök Országos Szövetségének és az Erdélyi
Magyarok Tolna Megyei Egyesületének lapja

Alapító foszerkeszto: Orbán László

Szerkeszto bizottság: Dr. Kövesdy Pál foszerkeszto;
Zsigmond Zoltán, Nyéki István szerkeszto, Kiadja az EMTE
elnöksége. A lap 20 oldalas.

Fedolap: Kopjafa és Buzás András grafikája: „Ne hagyd
elveszni Erdélyt Istenünk!” címmel.

1. Híreink: III. soproni erdélyi bál – 1995. február 11.;
Bonyhádi Székely Kör Bálja – 1995. február 25.; Az
EMTE hagyományos batyus-bálja január 21-én volt.;
Január 28-án került sor a Marosvásárhelyi Baráti Kör
(Budapest) rendezésében a Marosvásárhelyi Találkozóra;)
, 1994. november 28. Helmeczi József (Debreceni
Erdélyi Kör) indítványozta a sarródi EKOSZ értekezleten
(Sarród (Gyor – Sopron megye, hogy az Átalveto az
EKOSZ lapja legyen
2. Elhunyt Vékás Domokos volt kolozsvári fokonzul (nekrológ)
3. Czire Dénes: Az 1848-49-es forradalom és szabadságharcra
emlékezünk
4. MEMORANDUM Tabajdi Csaba államtitkár úrnak
címezve; Tárgya: A megkötendo magyar-román alapszerzodés.
- Írta Búzás Gábor, a Magyarok Világszövetsége
Kisalföldi Társaságának elnöke, az Erdélyi Körök
Országos Szövetségének tiszteletbeli elnöke. Kiegészítés
Szakács Attilától.
5. Az Átalveto kommentárja: Aláírás elott (Magyar-román
alapszerzodés) – írta Kövesdy Pál
6. Gelu Pateanu: Erdélyi ballada (vers)
7. Metz
Katalin: Vajdahunyadvári farsangolás (A
Marosvásárhelyi Erdélyi találkozóról írt beszámoló)
8. Bartis Ferenc: Politika és köntörfalazás (esszé); /Részlet:
Ha tetszik, ha nem, de köntörfalazás nélkül végre meg kell
fogalmazni, és ki kell mondani: a világ két legszétszórtabb
és (önhibáján kívül) legtöbbet szenvedett nemzete a magyar
és a zsidó. Jó volna kölcsönösen tanulni egymás történelmi
tapasztalataiból és jó volna összefogni.../
9. Nagy Zoltán Mihály (Kárpátalja): Huség (vers)
10. Az összmagyar testület (Kihelyezett irodáinak a felsorolása)
11. Kiss József: Gondolatok a Kócsagvárban (az írás a
Sarród-i EKOSZ találkozó kapcsán született)
12. Balló Osvát Ágnes: Iskola a szent-Miklós hegyen (A
székelyudvarhelyi római katolikus Gimnázium története)
– iskola és helytörténet.
13. Sebestyén Mihály. Erdélyi fejedelmek: Rákóczi Zsigmond
14. Bandi András: Csemete (Emlékek Farkaslakáról)
15. Veress Zoltán: Levél Stockholmból: Kedves Barátaink!
(1994. október) /Bemutatja az Erdélyi Könyv Egylet eddig
megjelent kiadványait/
16. Nagy Zoltán Mihály (Kárpátalja): Jegyzék a csendben (vers)
17.Erdély mosolya
 
ÁTALVETÓ/14
1995. június

Az Erdélyi Körök Országos Szövetségének és az Erdélyi
Magyarok Tolna Megyei Egyesületének lapja
Alapító foszerkeszto: Orbán László
Szerkeszto bizottság: Dr. Kövesdy Pál foszerkeszto, Nyéki
István megbízott technikai szerkeszto,
Kiadja az EMTE elnöksége. A lap 24 oldalas.

1. Híreink: Társköreink hírei: Pécs – pályázat az erdélyi
magyar kulturális értékek megorzésére és videók, fényképek
segítségével azok feltérképezésére, dokumentálására
Szeged: Megbeszélés a szegedi polgármesteri hivatal és
az erdélyi kör között
Salgótarján: Könyvadományokat gyujtenek és juttatnak
el Szovátára.
Budapest: Az EKOSZ elnöksége és Tokés László közötti
megbeszélés. Részt vettek: Szakács Attila (Szeged)?
Helmeczy József (Debrecen), Valiskó Ferenc (Salgótarján),
Bandi András (Pécs), Pintye Tamás (Gyor) Úri Elod
(Sopron). Tokés többek között kifejtette, hogy foglalkozni
kell a hazatérés gondolatával.
2. Gelu Pteanu (1922 – 1995) – nekrológ
3. Bandi András: Gyalu (emlékezés)
4. Üdvözlet: Gyökereink (a bajai székhelyu Erdélyiek Délmagyarországi
Egyesületének lapja (1995. február I. évf.
1. szám (megj.: csak ez az egyetlen szám jelent meg)
5. Magyarság Nemzetstratégiai Bizottság III. Konferenciája
6. Gyenis-Kézdy Gabriella: Fájdalom (vers)
7. Közlemény – Marácz László
8. Alapítólevél: Magyarság Nemzetstratégiai Bizottság
9. Az EKOSZ ELOTERJESZTÉSE (Dr. Kövesdy Pál) :
Részlet: „...Az EKOSZ az országszerte muködo erdélyi köröket
képviseli és fogja össze tevékenységüket, alulról építkezve
és különösebb megszorítások nélkül. Az EKOSZ mint
olyan t.k. nem más, mint a körök összessége, tagjai csak egyesületek
lehetnek, egyéni belépés nincs. A körök teljes jogú
autonómiát élveznek, munkájukat saját maguk irányítják, az
EKOSZ-t errol legfeljebb értesítik. Az EKOSZ feladata, egyben
létének értelme is: a körök tevékenységének koordinálása,
ügyünk képviselete bármilyen irányban, rendezvényeinkkel
országos, esetenként nemzetközi (mindenek elott peremmagyarsági)
vonatkozásban biztosítani az áttelepültek szerepét
az egységes magyarság eszméjének éltetésében....”
(Megjegyzés: Az EKOSZ bár a szervezeteket igyekszik
jól-rosszul összefogni bizonyos mértékig a vidék szervezeteinek
képviseloje marad. Nem vesz rész olyan országos
megmozdulásokban, mint a három egri találkozó
vagy az erdélyi kongresszus. Ezek nagyon fontos megnyilvánulások,
mert ezeken keresztül lehet észlelni azokat
a különbségeket, melyek az áttelepült (menekült)
erdélyiek és az otthon maradottak elképzeléseit tükrözik,
de akár egy-egy ismert politikus - legyen az erdélyi
vagy anyaországi - elképzelésit az erdélyi kérdésrol.))

10. Katona Ádám, Dr. Mester Zsolt: Jelentés az erdélyi magyarság
helyzetérol 1995-ben.
11. A (szlovákiai) Magyar Néppárt Országos vezetosége
állásfoglalása a magyar - szlovák alapszerzodés ügyében.
12. Most búcsúzom (G.M.)
13. Kiss József: Magányban (vers)
14.Sebestyén Teleki István (Zürich): Euroszkeptikus
Bizottság

15. Dr. Szász István Tas: Az erdélyi orvosok hívatlan vendégek?
– Nem ártana újraolvasni és eddigi tevékenységünket
újragondolni.Részlet: …) Mire ez a nemzet felismerné,
hogy ezt kellett volna tegye – ha közben az ideigyekvoket tovariasztják,
megkétszerezodne széthullásunk irama.” „Marad
a nagy sivár valóság, a csalódások sivataga és az az
ürességérzés, amikor arra gondolunk, hogy sem ott sem itt
nem kellünk. Vészesen fogy a nemzet, de ittlétünk mégis
nyugnek deklaráltatik. Jöttünkkel s foleg utánunk következok
esetleges jöttével lobbyk ijesztgetik egymást, s a NEMZET
szót is már-már csak mi merjük kiejteni. Pirul a
modern honpolgár kozmopolita hímpora, ha e szót kell
kimondja, és pláne ha azt, hogy MAGYAR. Ha pedig
„rólunk” beszél – így emleget ma is: „románok”! (…) Elsoként
az örök kérdés merül fel: jogosan hagytuk-e el szüloföldünket,
ha pedig elhagytuk, helyes volt -e idejönnünk? Erre
a kettos kérdésre már van kikristályosodott válasz. Az áttelepüléseket
nem lehet együttesen, csak egyenként megítélni
és semmiképpen sem lehet elítélni. Vannak a legkritikusabb
véleményeket is meggyozoen indokló helyzetek, és vannak
természetesen olyanok, akik csak a nagyobb karéj kenyér
miatt jöttek át. Nem vagyunk egyformák. Anyaországi nemzettársaink
sem azok. Innen is volt kivándorlás (amelyet
messze nem pótolt a mai napig is sokkal kisebb számú
bevándorlás – lásd munkaképes lakosság folyamatos csökkenése!).
A kérdés második részének megválaszolása azonban
a „gazdasági menekültek” esetében is eligazítást ad és
így hangzik: amikor egy 15 milliós nemzet a szétszórattatás
és a belso demográfiai katasztrófa évszázadát éli, nem lehet
irányadó a nemzettudatától megfosztott és így eltorzított
nemzetrész saját véleménye sem. (…) A felelet tehát: IGEN!
Ide kell jöjjön az, aki máshol nem bírja már (akár mert túl
nagy a nyomás, akár mert nem oly ellenálló), mert ez az
általánosan még fel nem ismert.
Megjegyzés: Mintha Kányádi Sándor versét hallanám:
„nem kellünk mi testvér
sem itten sem ottan
a nemkellésekbe
beleszomorodtam” (A bujdosni se tudó szegénylegény
éneke, 1985)
16. Gyenis-Kézdy Gabriella: Száguldás (vers)
17. Balló Osvát Ágnes: A rét kapujában
18. A sírkert és krónikása (Metz Katalin)
19. Kiss Jeno: Süto András a világban
20. Sebestyén Mihály: Erdélyi fejedelmek. /Somlyai Báthori
Gábor)
21. Gyallai Pap Eniko erdélyi beszámolója
22. Gyallai Pap Sándor: Nevetve hinni (vers)
23. Felhívás az Erdélyi Szépmíves Céh támogatására
24. Humoros székelyek
 
ÁTALVETO/15
1995. szeptember

Az Erdélyi Körök Országos Szövetségének és az Erdélyi
Magyarok Tolna Megyei Egyesületének lapja

Szerkeszto bizottság: Dr. Kövesdy Pál foszerkeszto, B.
Osvát Ágnes (gyermekoldal) Nyéki István technikai szerkeszto,
Alapító foszerkeszto: Orbán László

Kiadja az EMTE elnöksége. A lap 24 oldalas.

1. Fedolap: Kopjafa; Molnár Dénes grafikája; Tartalomból.
2. Dr. Kövesdy Pál: Magyarországi Erdélyi Párt.
Ezzel kapcsolatos
kérdoív.
Megjegyzés: Már 1995-ben (15, 16, 17,) felvetodik egy
erdélyi párt létrehozásának gondolata. (Ennek az igénye
többször és több szervezetben is megfogalmazódik. A
kilencvenes évek elején Miskolcon muködött egy egyszemélyes
erdélyi párt. Késobb Budapesten – nevezetesen
Lipcsey Ildikó mint az Erdélyi Szövetség elnöke fogalmazza
meg ehhez hasonló gondolatait. A gondolattól a
párt alapításáig nagyon hosszú az út és eddig még nem
sikerült bejárni). A gondolat azért kerül terítékre idoközönként,
mert a civil szervezet anyagi támogatása kormányoktól
és elképzelésektol függo. Sokszor fogalmazódik
meg az a nevetséges kijelentés, hogy finanszírozásukat
tagdíjakból kell megoldani –. Több alkalommal megtörtént,
hogy elküldtek pályázni egy-egy határon túli
szervezethez. Természetesen onnan csakis az elutasítást
kapjuk. Itt pedig azt mondják, hogy nincs pénz. A párt
egy stabil formáció, amelyet folyamatosan finanszírozni
kell. Az elonyök mellett ugyanakkor számtalan hátránnyal
is jár.
3. „Újítási javaslatok” (Részlet: „...Az EKOSZ tevékenységét,
céljait a körök kell meghatározzák, tennivalóját a körök
tennivalóihoz kell igazítani, így nyilvánvaló, hogy az
EKOSZ szerepe is változáson ment és megy át. A változó
szerephez új gondolatokra, esetleg bizonyos változtatásokra,
mondjuk úgy, hogy „újításokra” van szükség. Az újítások
egyrészt tartalmiak, másrészt formaiak kell legyenek. Ami a
tartalmat illeti, az véleményem szerint az itt élo erdélyiek
„gondolati összefogására” kell irányuljon. E gondolati
összefogást, a gondolatok összességét, végso soron, politikának
is lehet nevezni, magyarán szólva az EKOSZ-nak politikai
tartalmat kell adni. Ez a – és most már nevezzük
annak – politika viszont, megfogalmazásomban, erdélyi
politika kell legyen. Erdélyiségünk, erdélyi szellemiségünk,
gondolataink összefogása, gyökereink ápolása, önmagunkban
való tudatosítása és felelos megtartása mindannak,
ami a jó értelemben, és nem kirekeszto módon, de megkülönböztet
bennünket – erdélyi magyarokat (s tovább „finomítva,
Magyarországon élo erdélyi magyarokat) az egységes
magyar nemzeten belül – ez nevezheto saját erdélyi politikánk
eszmei alapjának. Tartalmaznia kell e politikának
viszonyunkat hazai és óhazai honfitársainkhoz, az
összmagyarsághoz és végül, de nem utolsó sorban önmagunkhoz....”
(Helmeczy József)
4. Tökés László levele az Átalvetohöz
5. Gyallay Pap Sándor: Védd a sírig (vers)
6. A magyar nemzet egy és oszthatatlan (Czire Dénes, a
Bocskay Szövetség ügyvezeto alelnöke)
7. Jánosházy György: Lucifer prédikál az ebeknek (vers)
8. Beszéd a magyar-szlovák alapszerzodés vitájában
(Kávássy Sándor, FKGP)
9. Dr. Újvári Ferenc ügyvéd: Nyílt kérés Ion Iliescu elnök
úrhoz
10. Kiss József: Búcsú egy jóbaráttól (Páskándi Géza emlékezete)
11. Metz Katalin: Szabálytalan sirató (Páskándi Géza emlékezete)
12. Drága Gézám (Barátod, Helmeczy József)
13. Bartis Ferenc: Isten veled, Géza!
Megjegyzés: Elhunyt Páskándi Géza, de minden mondata
itt remeg a fülünkben, mint a hangvilla hangja. Bár
továbbra is figyelhetnénk a szavaira.
14. Gyurkovics Tibor: Macera a Tordán (novella)

15. Kiss Jeno: Marosvécs ‘95
16. Kincses Elemér: Drága Árpád (Nekrológ, Kemény
Árpádnak)
17. Lászlóffy Csaba: A marosvécsi kaland (vers)
18. Egy színészpálya töredékei (Lejegyezte: Kiss Éva)
/Lohinszky Lóránd színészrol van szó./
19. Szabó Zoltán (Linköping): Egy este Barbican (vers)
20. B. Osvát Ágnes: Ne bántsátok a kiszolgáltatottakat
21. Sebestyén Mihály: Erdélyi fejedelmek (Bethlen Gábor.)
22.Kedves gyermekek! Kedves eljövendo kis Olvasóink!
(indul a gyermekrovat)

23. Legendás kis magyar történelem
24. A marosvásárhelyi vártemplom
25. Módy Jeno: Oszi szonett (vers)
ÁTALVETO/16

1995. december

Az Erdélyi Körök Országos Szövetségének és az Erdélyi
Magyarok Tolna Megyei Egyesületének lapja

Szerkeszto bizottság: Dr. Kövesdy Pál foszerkeszto, B.
Osvát Ágnes (gyermekoldal) Nyéki István technikai szerkeszto,


Alapító foszerkeszto: Orbán László

Kiadja az EMTE elnöksége. A lap 28 oldalas.

1. Kezdolap: Kopjafa Decsi János grafikája; A tartalomból
2. Karácsonyi levél olvasóinkhoz
3. Híreink; u.a. oldalon: Balási András: És ketten... címu
verse
4. Kántor Lajos: Karácsonyi üzenetül
5. Kántor Lajos: Vagyunk, akik voltunk...? /Érdekes cikk,
szó van a lapról és a Transsylvania lapról is)/: Részletek:
„(...) E jegyzet írójának nem szándéka, hogy érdemjegyeket
osszon ki a lapoknak és szerkesztoiknek, mégsem teheti
meg, hogy ne nyugtázza különösen jó érzéssel a New Yorkból
nemrég érkezett küldeményt, a Transsylvania 1995. évi
második számát. Erdélyi tájékoztató ez is, mint említett laptársai
illetve – értheto módon – többségében tallózó folyóirat.
Az Amerikai Erdélyi Szövetség negyedévi tájékoztatója
mindenekelott magyar nyelvu (és magyar vonatkozású)
sajtóközlemények – kolozsvári, sepsiszentgyörgyi, nagyváradi,
székelyudvarhelyi, bukaresti, budapesti folyóiratok újságok
– igényes válogatásával foglal állást, s ez a foszerkeszto
Cseh Tibor problémaérzékenységét és tárgy (hely) ismeretét
dicséri. A friss hírek (köztük persze „saját” amerikai magyar
vonatkozásúak) egy reális történelmi-kulturális összefüggésrendszerbe
épülnek, amelyben fény vetül az 1918. decemberi
gyulafehérvári nyilatkozatra csakúgy, mint Tamási Áron
hitvallására az 1937-es vásárhelyi találkozón, vagy Babits
Mihály figyelmeztetésére „én hiszek a testvériségben: a színek
együtt adják ki a képet a hangok együtt adják a koncertet.
Nemzet ne a nemzet ellen harcoljon, hanem az ellen,
ami minden nemzet nagy veszélye: az elnyomás és rombolás
szelleme ellen. Micsoda leckét kaptunk ebbol mi magyarok!”
Aki a Transsylvania e számát olvassa, talán nem is
érti, mirol beszél a kereszténydemokrata nemzeti parasztpárt
méltán köztiszteletben álló román elnöke, Corneliu
Coposu egy minapi levelében (Evenimentul Zilei, 1995.
aug. 31.), amelyben a jelenkori Románia rossz külföldi
image-áért – a mai politikai vezetés s a román diplomácia
mellett – jelentos mértékben az amerikai magyar diaszpóra
románellenes tevékenységét teszi felelossé (a szerzo lábjegyzete:
A nemrég elhunyt neves politikus azon kevesek közül
való volt, kivel fenti nyilatkozatához hasonló vélekedések
ellenére – az erdélyi magyarság mégis szót tudott érteni)
Szintén nem feladata e sorok írójának elemezni a nyugati,
az amerikai magyar vagy román lobby politikai szerepét, ám
joga, sot kötelessége regisztrálni, hogy korábbi évtizedek,
elozo évek rosszindulatúan vagy akár jószándékúan naiv
tájékoztatásával szemben, szélesebb körben érvényesül már
a pontos információ, a mai valóság tudomásul vétele.
Természetesen nem lehet azt állítani, hogy az Egyesült Államok
magyar (egyházi vagy világi szervezettségu) közösségeiben
megfordulva – de akár Dunántúli vagy Duna–Tisza
közivé lett erdélyiekkel kerülve kapcsolatba nem hall az
ember múlt századi vagy még elobbi tényanyagra, hajdani
demográfiai adatokra vagy éppen mitologikus ködbe veszo
álmokra épített véleményeket, elképzeléseket.”

6. A magyarországi Erdélyi Párt alapításának lehetoségérol
(Szucs Lóránd)
7. Alapítsunk-e pártot (G.M.)
8. Az Átalveto kommentárja „Civil erdélyiek vagy MEP?
(K.P.)
9. „Ez általában így van a zárt, archaikus társadalmaknál”
Bíró A. Zoltán csíkszeredai társadalomkutatóval beszélget
Szikra Zsuzsa (Élet és irodalom, 1995. aug. 11.)
10. Levél Göncz Árpádnak, a Magyar Köztársaság Elnökének
11. Kiss József: Örömkönnyes szomszédolás (Gyergyószárhegyen
az EKOSZ)
12. Kunther Edit: Szekszárdiak Dél-Erdélyben
13. Erdélyi körúton a gyoriek
14. Kész Csaba Levente: Márton Áron Erdély ortálló püspökének
emlékére
15. B. Osvát Ágnes: Az a keserédes R. utca
16. Balázs Imre: Vízbetemetett erdélyi falu
17. Balási András: Strófák (vers)
18. Papp József: Hazai tájakon...
19. Gyallay Pap Eniko: Ipó László gyujteménye kiállítása
Marosvásárhelyen.
20. Sebestyén Mihály: Erdélyi fejedelmek: Brandenburgi
Katalin; Bethlen István; felsovadászi I. Rákóczi György
21. Mese, amibol megtudhatjátok, hogy a krokodilbor mégiscsak
spenótfozelék
22. Legendás kis magyar történelem
23. Székely ember humora
ÁTALVETO/17

1996. március 15.

Az Erdélyi Körök Országos Szövetségének és az Erdélyi
Magyarok Tolna Megyei Egyesületének lapja

Szerkeszto bizottság: Dr. Kövesdy Pál foszerkeszto, B.

Osvát Ágnes (gyermekoldal) Nyéki István technikai szer


keszto,
Alapító foszerkeszto: Orbán László
Kiadja az EMTE elnöksége
A lap 24 oldalas.

1. Fedolap: Kopjafa; Petofi Sándor: Élet vagy halál!
2. Híreink: Az EMTE, EKOSZ és a Társkörök hírei
3. C.D. (Czire Dénes): Zúgtak és dörögtek a székely harangok
4. Mikó István: Még egyszer a MEP-rol (Magyarországi
Erdélyiek Pártja)
5. Kérdoíves felmérésünk eredményeirol
6. Varga Dalma (Pécs): Hétköznapi töprengések egy levélben

7. Székely-Magyari Ferenc: Hazalátogatóban (vers)
8. Dr. Úry Elod: A Soproni Erdélyi Kör felhívása (az Erdélyi
Ház építése érdekében)
9. Felhívás Stockholmból
10. Tóth Pál Péter: Harcban az élet méltóságáért (Nagyon
fontos írás): Többek között a cikk felhívja a figyelmet: Nem
lehet számítani az egykori békediktálók és határmeghúzók
önkritikájára, de arra sem, hogy Európa országai és a nagyhatalmak
segítségével olyan korrekció valósul meg, melynek
következtében a környezo országokban élo magyarok korlátozás
nélkül élhetik meg magyarságukat. Nem számíthatunk
arra, hogy a környezo országok – Izrael példáját követve
– önként lemondanak a nem is harccal szerzett, hanem
ajándékba kapott területeknek azon részeirol, ahol a
magyar nemzetiséguek még ma is többségben élnek. De
nemcsak, hogy erre nem lehet számítani, hanem még arra
sem, hogy magyarellenes politikájukat feladva lemondanak
nemzetállami törekvéseik megvalósításáról. Nyugodtan
megfogalmazhatjuk, ezek elott az országok elott társadalmi
berendezkedéstol, hatalmi-politikai konstellációtól függetlenül
egyetlen cél lebegett és lebeg ma is: saját nemzetállamuk
területi veszteség nélküli létrehozása, megvalósítása. Nem
szabad számítani arra, hogy a nemzeti kisebbségek sorsa, a
többség által veszélyeztetett léte Európát vagy a nagybetuvel
írt Világot valójában a beavatkozás igényével érdekli....”
(Magyar Nemzet, 1996. január 29,
11. Avar János: trianoni tévutak
12. Az Átalveto kommentárja. Útveszto trianoni palesztinok
(K.P.)
13. Metz Katalin: László János, az utolsó erdélyi magyar
orvosrektor a jogokról és a törvényekrol
14. Dr. Imreh Ernonek a marosvásárhelyi rádióban elhangzott
kommentárja: „Annyi balszerencse közt, oly sok
viszály után”
15. Czire Dénes: Diszkriminációs iskolatörvény Romániában
16. Kiss Jeno (1912 – 1995. december) – nekrológ
17. Kiss Jeno utolsó útjára /Dávid Gyula/
18. Csak álom? ; A kíváncsi (Kiss Jeno utolsó verseibol)
19. Tófalvi Zoltán: Tíz éve halott Visky Árpád
20 Metz Katalin: Szabó Erno, a Székely Színház lelke
21. Papp József (Baja): Egy konok kisember
22. Sebestyén Mihály: Erdélyi fejedelmek (II. Rákóczi
György)
23. Hogy akarta mama megtréfálni Micikét?
24. Legendás kis magyar történelem
25. Góbéságok.
Az ÁTALVETO elso melléklete: Spielmann Mihály:
Erdélyi zsidók a reformkortól napjainkig; B. Osvát Ágnes:
Rekviem az emberért (1996. március 15.)

ÁTALVETO /18
1996. június.

Az Erdélyi Körök Országos Szövetségének és az Erdélyi
Magyarok Tolna Megyei Egyesületének negyedévi lapja
Szerkeszto bizottság: Dr. Kövesdy Pál foszerkeszto, B.
Osvát Ágnes (gyermekoldal) Nyéki István technikai szerkeszto,

Alapító foszerkeszto: Orbán László
Kiadja az EKOS és az EMTE elnöksége
A lap 28 oldalas.

1. Fedolap: Kopjafa; Wass Albert: A láthatatlan lobogó
2. Híreink: 1996. május 4-én volt az EKOSZ közgyulése,
melyen új vezetoséget választottak: Búzás Gábor (tiszteletbeli
elnök), Dr. Kövesdy Pál – az EKOSZ új elnöke,
Szakács Attila – alelnök; Elnökségi tagok: Dr. Dániel
Tibor (Pannonhalma), Helmeczy József (Debrecen,
Kocsis István (Budapest), Tóth László (Pécs), Valiskó
Ferenc (Salgótarján); Hangsúlyosan szerepelt a többi
erdélyi szervezettel való kapcsolatfelvétel. Hírek
Szegedrol: A SZEK vezetoségének, tagjainak aktív részvételével
alakult meg az Ötágú Síp Kulturális Egyesület
Szeged...
3. Az Átalveto kommentárja: Megújuló EKOSZ? (Részlet:
„Lassan elül a pártalapítási vitáink keltette kavargás...
Ennek felismerése (is) vezette az ország nyolc (plusz két szavazati
jog nélküli) erdélyi körének küldötteit a május 4-i
EKOSZ közgyulésre, hogy a két és fél évi pangás után új
vezetoséget válasszanak. A bírálatok elhangzottak, a szájtátiság
és a határozatlanság, erélytelenség késleltette a tévesen
megválasztott elozo vezeto leváltását....Mindenek elott Szövetségünk
fo célját kell tisztázni, ami nem más: Az EKOSZ
fo célkituzése az Erdélyben élo magyarság ügyének támogatása
kell legyen. Gyakorlati szempontból a legfontosabb
kérdés, ami az EKOSZ lényege: viszonyulás az egyes körökhöz.
Mirol is van szó? A rendszerváltózással számos erdélyi
szervezodés alakult országszerte, többnyire hasonló szándékokkal,
elképzelésekkel. Néhányuk életképtelennek bizonyult
és megszunt, néhányan igen sikeresen tevékenykednek
ma is, de szinte mindegyik szükségét érezte valamilyen összefogásnak.
Sajnos az ilyen irányú kísérletek steril óhajok, vagy
igen rövid életuek maradtak, egyedül az EKOSZ bizonyult
némileg sikeresnek, dacára a budapesti (nevében ezt a jelzot
megtéveszto módon nem viselo) Erdélyi Magyarok
Egyesülete kiválásának. (Megjegyzés: A miértrol hallgat a
fáma!!!). Így az EKOSZ ma a vidéki egyesületeket fogja
össze, töretlenül hagyva a tagszervezetek önállóságát, kezdeményezéseit,
sot – elsosorban ezekre támaszkodik. (K.P.)
4. Aszalós Árpád: A vita folytatódik /hozzászólás a pártosodáshoz/;
„Részlet: „keresni kell azon román értelmiségieket,
akik megértéssel vis
 
BlogPlusz
 
Erdélyikörök linkjei
 
Wass Albert e-könyvei
 
Hasznos linkek
 
Naptár
2024. Március
HKSCPSV
26
27
28
29
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
05
06
<<   >>
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
látogatók
Indulás: 2017-04-29
 

Tisztelettel kérem kedves tagjainkat, hogy gazdagítsák weblapunkat.


Szeretnél egy jó receptet? Látogass el oldalamra, szeretettel várlak!    *****    Minõségi Homlokzati Hõszigetelés. Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését.    *****    Amway termék elérhetõ áron!Tudta, hogy az általános tisztítószer akár 333 felmosásra is alkalmas?Több info a weboldalon    *****    Florence Pugh magyar rajongói oldal. Ismerd meg és kövesd az angol színésznõ karrierj&#232;t!    *****    Fele királyságomat nektek adom, hisz csak rátok vár ez a mesebirodalom! - Új menüpont a Mesetárban! Nézz be te is!    *****    DMT Trip napló, versek, történetek, absztrakt agymenés:)    *****    Elindult a Játék határok nélkül blog! Részletes információ az összes adásról, melyben a magyarok játszottak + egyéb infó    *****    Florence Pugh Hungary - Ismerd meg az Oppenheimer és a Dûne 2. sztárját.    *****    Megnyílt az F-Zero Hungary! Ismerd meg a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-sorozatát! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    A Cheer Danshi!! nem futott nagyot, mégis érdemes egy esélyt adni neki. Olvass róla az Anime Odyssey blogban!    *****    A 1080° Avalanche egy méltatlanul figyelmen kívül hagyott játék, pedig a Nintendo egyik remekmûve. Olvass róla!    *****    Gundel Takács Gábor egy különleges könyvet adott ki, ahol kiváló sportolókkal a sport mélységébe nyerhetünk betekintést.    *****    21 napos életmódváltás program csatlakozz hozzánk még!Január 28-ig 10% kedvezménnyel plusz ajándékkal tudod megvásárolni    *****    Szeretne egy olyan általános tisztítószert ami 333 felmosásra is elegendõ? Szeretne ha csíkmentes lenne? Részletek itt!!    *****    Új játék érkezett a Mesetárba! Elõ a papírral, ollóval, és gyertek barkácsolni!    *****    Tisztítószerek a legjobb áron! Hatékonyság felsõfoka! 333 felmosásra elengedõ általános tisztítószer! Vásároljon még ma!    *****    Hayashibara Megumi és Okui Masami rajongói oldal! Albumok, dalszövegek, és sok más. Folyamatosan frissülõ tartalom.    *****    A legfrissebb hírek a Super Mario világából és a legteljesebb adatbázis a Mario játékokról.Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    333 Felmosásra elegendõ! Szeretne gazdaságosan felmosni? Szeretne kiváló általános tisztítószert? Kiváló tisztítószerek!    *****    Ha tél, akkor téli sportok! De akár videojáték formájában is játszhatjuk õket. A 1080°Snowboarding egy kiváló példa erre